Menü
Bezár

2013 Mátra Maraton

2013. szeptember 4, 10:45

Kupasorozat záró futam a Mátrában

Mint minden évben, idén is a Sástói Kalandpark adott otthont az egyik kedvenc versenyemnek. Szeretem, mert egyike volt azon maratonoknak, amin először indultam, szeretem a köves nyomokat és szeretem azt a látványt, amit ez a hegy nyújt és azt a sok emléket, ami ilyenkor kicsit ideköt. Tavaly is sikerült 10-en belül érkezni, nem volt ez most sem másként. Andrással szokásos közös autókázás és helyszíni „bandázás” után nekikészülődtünk a nagy menetnek. Viktor most nem jött, épp „tejfakaszt”, innen is gratulálunk Marcihoz! :) A sikerességhez én is hozzájárultam pénteken némi pálinkával, ezért volt mit kipihenni szombaton, de este már elmentem egy laza szintezős budaörsi menetre, így felkészülten vártam a vasárnapot. Lassú felvezetés után jött a sípálya a Kékesig. Próbáltam nem kinyírni magam, el is döntöttem, majd ragadok Dénesre. Ez már az első lejtőn megdőlt és itt el is kezdtem számolni. 15-öt előztem az aljáig. Aztán persze jöttek szépen vissza a srácok, de még mindig maradt 7-8, a 15-ből. Mátraszentimre előtti aszfaltost hárman nyomtuk Cser Gabival és Dénessel. Utána nem sokkal elkezdődött egy mászás, majd jött egy 3nyilas lefelé, ahol sajnos hátul voltam. A fiúk itt kicsit sokat fékeztek lefelé és előzni sem tudtam a fejméretű kövek miatt. Gabi itt leszakadt, vmi lett a kerekével, de később kiderült, csúnyán eléhezett… Dénes nyomta felfelé a hosszú mászást, próbáltam kapaszkodni, de egyre távolodott. 50km-ig tudtam tartani. Közben megérkezett még két srác, azokkal is oda-vissza előztük egymást. Kétkeréknél aztán csak elvettem egy poharat, úgyhogy megléptem tőlük. Később láttam Robikát bütykölni, beszedett egy jókora szöget! A hosszú köves mászáson megint felértek rám és így ment ez egészen a végéig. Közben 3-4-en kiálltak, vagy szereltek az út szélén, így a korábbi 8-as szám, már 12-nél járt. Galyatető előtti gyökeres volt az egyetlen, ahol le kellett szállnom felfelé, ennek örültem. Lefelé megint sikerült meglépni az üldözőktől, olyannyira, hogy az utolsó 10km-en felértem Vock Balázsra is. Épp mögötte tekerek és megérkezik rám a Nomád-Meridás pilóta. Mint kiderült m2-es korcsoportban volt, rögtön neki is küldtem Balázsnak, így végül felért a dobogóra. Mivel én is megelőztem, a 12-es előzés megmaradt. Itt már bejöttek a középtávosok, aki nagyon előzékenyen elengedtek és ezt köszönöm nekik! A vége már nagyon nem hiányzott, annyira ritmustalan, energiaszívó, hogy hihetetlen. Be is nyomtam még egy gélt, mert éreztem, hogy korog a gyomrom! Már csak 4 km, beérünk a vékony aszfaltcsíkra a Kalandpark előtt, át a kerítésen. Hátranézek és látom, hogy megérkezett Máté! Na már csak ez hiányzott az utolsó 500 méterre. Utolsó murvás 30%-os kaptatót erőből, vicsorogva kitekertem, és ezzel el is dőlt a dolog és kb 10mp-el értem be Máté előtt a 8. helyen! 10-en belül, jobb mint tavaly (bár időben ugyanannyit mentem), tervet teljesítettem :). Jó kis pálya, megint előnyére változott, főleg az utolsó köves lejtő, ahol nekünk kimaradt a fahíd, helyette viszont volt egy félméteres letörés, amin még most sem tudom hogy jöttem át, de akkor nagyon meglepődtem! Az eső is csak jót tett a terepnek és végre nem volt meleg, kellemes kora őszi időben tudtunk bringázni. Bár a tempó miatt sokat nem nézelődtem, a táj gyönyörű volt, a verseny pedig egy igazán kemény, célig tartó küzdelmet hozott! Szezonzáróként lesz még egy kis 10 órás versenyzés a Holdfényligetben Gyöngyösfalun (Szombathely mellett :)), gyertek minél többen, jó kis versenynek ígérkezik és végre megint szólóban nyomhatom! KakLac

Rutinszerű versenyzés a Mátrában.

Ha szeptember eleje akkor Mátra Maraton, a Top Maraton sorozat záró állomása. Ilyenkor már fogyatkozni látszik a lelkesedés, csökken a nyomás, mindenki felszabadultabb. Én azért örültem, hogy versenyezhetek, jól szoktam menni itt, fekszik ez a terep. Idén megint szombaton indultunk, így azért jobb versenyezni, nem kell kapkodni a verseny napján és még pihenni is többet tudunk. Fannival Kosányiékhoz csapódtunk, kora délután indultunk Sopronból. Győr után az autópályán viszont az autónk kezdte megmakacsolni magát. A hangok alapján egyértelmű volt, hogy a turbófeltöltővel lesz a gond, valószínűleg egy repedés vagy lyuk keletkezett a csövén, ahonnan szépen kifújta a levegőt. Rövid megállás és tanakodás után továbbmentünk, csökkentett sebességgel, de egyben megérkeztünk Parádsasvárra, ahol a szállásunk volt. Szép helyen pihenhettünk az este. Lefekvés előtt még egy vacsorát is bevállaltunk a helyi étteremben, de sajnos pizza már csak Fanninak jutott, csorgattuk a nyálunkat rendesen :) A megérdemelt alvás előtt még Péter belsőjét foltoztuk meg közösen. Másnap hétkor keltünk, reggeli után gyorsan összecuccoltunk, majd irány Sástó! Csabi foglalt parkolót, így a csapatból mindenki egy helyen volt. Beszólítás előtt kis gurulás az aszfalton, csak hogy ellenőrizzem minden okés-e. Szép számmal jöttünk össze, sok erős versenyző jelent meg a rajtnál. Komoly eredmény eléréséhez hatalmas szerencse és komolyabb felkészülés kellene. Így nyomás nélkül viszont nem görcsölök, csak egy jót versenyzek, de persze ami bennem van azt kiadom magamból. A formámat illetően elég sok kérdéses dolog volt, de bíztam benne, hogy bírni fogom. Lassú rajttal indultunk, jól esett a bringázás. Taktika a szokásos: Csabival menni, akkor annyira rossz nem lehet az eredmény. Így is ment a Kékesig, a vörös zónát nem érintve pörgettem fel, nem volt krízisem. Kezdtem bízni egy jó versenyben. Szalay Peti előttünk pár méterrel, mögöttünk viszont nagy lyuk volt. Megkezdve a lejtőt, majdnem egy bukfenccel kezdtem, egyik lassítóba túl gyorsan mentem be és kicsit megcsúsztam, de nem történt baj, csak egy kis lendületet veszítettem. Viszont ezzel kicsit megléptek Csabiék, nem akartam már itt leszakadni, ezért nyomtam is neki rendesen, de nem tudtam közeledni, sőt csak egyre jobban távolodtak. Elég erős szembeszél fújt, ami szépen megfogott a lejtőn. A néhány rövid emelkedőn meg vigyázzba álltak a lábaim a hirtelen terheléstől. Következett az első hosszú aszfalt. Ha kiállva hajtottam elkezdett karistolni a fékem, ami egyre jobban zavart, így inkább valamelyik lejtő előtt megálltam megnézni mi van vele. Nem láttam semmi különöset, így mentem tovább. Elkezdtem agyalni, hogy mik a kilátásaim, milyen lehetőségek vannak. Vagy kicsit visszaveszek és utolér valaki, vagy pedig nyomom neki és megpróbálok felérni HoCsáékra (elég esélytelennek tűnt). Gondolkodás közben egy aszfaltos lejtőhöz értem, amit annyira elkezdtem élvezni, hogy ki is ment a fejemből a verseny, csak nyomtam neki és nagyon jól esett repeszteni. Mindenhol szinte maxon mentem, nem spóroltam, egyszerűen csak mentem mert élveztem a terepet. Egyik frissítő előtt utolértem egyik román versenyzőt, számára itt véget ért a verseny. Mögöttem néha láttam Temesi Viktort, aztán a mászásokon elléptem tőle. Továbbra is egyedül maradtam tehát. Az új szakaszhoz érve kicsi meglepődtem, hogy egy maratonon ilyen terep is van. Bükk és Herend után ez hatalmas fejlődés volt. Felüdülés volt technikás lejtőt látni. Következhetett a második hosszú emelkedő. Ezt már viszonylag jól ismertem, jól szokott menni, érzésre haladtam is. A mászás felénél értem utol két versenyzőt. Elkezdtünk veszekedni, hogy ki tévedt el, szerintem ők a régi pályán jöttek le, mert az biztos hogy nem előztek meg sehol, ill. én végig 100%-ig biztos voltam, hogy a helyes nyomon megyek. Végül kiértünk az aszfaltra, a két bringás már jól lemaradt és mást se láttam közeledni. Frissítőn Buzsót (bordatörés miatt nem indult) kérdeztem mennyire van Csabi, azt mondta egy perc a különbség. Ezen kellően fellelkesedtem, még jele sem volt a fáradtságnak. A faluban kicsit elkevertem, egy parkos részen nem volt semmi út, csak a fákat kerülgettem, valamint kutattam a szalagokat. Ezután a temető, stb… a szokásos élvezetes útvonal. Emlékszem 2 éve itt kaptam defektet. Aztán derült égből villámcsapásként a Déja Vu realizálódott és egy óvatlan pillanatban bekapott a hátsó kerék egy százas szeget. Csakhogy meglegyen a hangulat. A szokások rabjává váltam ezen a versenyen, a végzet minden évben utolér. Tavaly már Kékes után egy kevéssel szálltak el az esélyeim a levegővel együtt. Kerék ki, gumi le, külső belsőtől szétválaszt (a kis drága szeg teljesen keresztülment a belsőn). Szokás szerint kockáztattam és pótbelső nélkül mentem, csak foltot és kispumpát vittem magammal. Így viszont hosszabb idő egy szerelési művelet. Az órámat meg is állítottam, hogy később lássam „mi lett volna ha”. Sikeresen befoltoztam a 3 lyukat. Kerék vissza, indulhatunk is -akkor ezt gondoltam-, csak a fékem nem akarta így. A kis feszítőrugó elgörbült és hozzáért a tárcsához, aminek elég fülsüketítő hangja volt. Hajlítgatások sorozata után minden kész volt, tényleg mehettem most tovább. Egyszer-kétszer megálltam ellenőrizni a nyomást, a ragasztás sikeres volt. Előzgettem vissza az embereket, megint haladt a bringa. Rátértünk a közép és rövidtáv végére. Innen már kevés volt hátra, de az utolsó kilométerek is rejtegetnek trükkös részeket. Nem is érdekelt a verseny, csak a pálya, nagyon tetszett, igazán élvezetes volt. Utolértem Szalay Petit, ő is defektelt, utolsó lejtőt mögötte abszolváltam. A célba 10.-nek érkeztem kategóriában. Nem voltam elkeseredve, mert végig jól éreztem magam, a defekt meg benne van a pakliban. Az időkről még pár szót: A szereléssel ~20 perc ment el, ha figyelembe vesszük, hogy nem az életemért mentem a defekt után egész jó helyen végezhettem volna. Innen már csak haza kellett utazni, ami pár „Motorsystem Fehler” után sikerült is. Köszönöm a fuvart Kosányiéknak! A csapatból Fanni 4. lett, HoCsa és Miki nyert, mindenki végigment. Gratulálok nekik! Élvezzétek a maradék jó időt, találkozunk a 10 óráson! Robika

Eredmények
Rövid táv Gyermek Fiú
9. KOSÁNYI Péter 02:21:00
Rövid táv U15 Fiú
14. ZSEJKI Balázs 02:10:29
Rövid táv Master 1 Férfi
59. KOSÁNYI Ervin 02:11:21
Rövid táv Master 2 Férfi
11. BARTOKOS Gábor 01:48:41
46. ZSEJKI Ákos 02:10:47
Közép táv Felnőtt nő
4. RINGELHANN Fanni 03:40:47
Közép táv Master1 Férfi
1. MOTOVÁN Miklós 02:40:11
Közép táv Master2 Férfi
57. MESICS Péter 03:55:40
Közép táv Master3 Férfi
6. DÉMI József 03:19:27
14. PLÁJER Lajos 03:40:51
Hosszú táv Master 1 Férfi
1. HORVÁTH Csaba 04:12:08
8. KAKAS László 04:32:39
35. BOROS András 05:43:47
Hosszú táv Felnőtt Férfi
10. SÜLE Róbert 04:40:20