• júl : 12 : 2018 - A Focus Bikes – Limit Change Point Mountainbike XCO Országos Bajnokság
  • aug : 7 : 2016 - Bükk maraton
  • júl : 16 : 2016 - XCO Magyar Bajnokság – Csömör
  • júl : 3 : 2016 - Duna maraton
  • jún : 11 : 2016 - Crosskovácsi maraton

Az ÉV Maratonja a Mátrában

Minden komolyabb túlzás nélkül mondom ezt, mivel nekem tényleg ez az érzésem volt utána!
Volt itt minden, ami egy igazi versenyhez kell, nézzük is szépen sorjában…
A már szokásos trióval indultunk neki, András visszanevezett középtávra, Viktor pedig továbbra is a hosszún szándékozott további tapasztalatokat gyűjteni.
Rajt előtt a szokásos ceremónia, András elment rajtszámokért én addig lenyomtam egy komplett kisrutint a bringáján és láss csodát, megint találtam néhány csereérett alkatrészt :) . Sátor híján kicsit szétszóródtunk a „bányában”, nem volt egy egységes csapatszervező pont , de beszólításkor a megszokott arcok már ott sorakoztak a „karámban”.
Bükk óta nagyon nem tekertem terepen, kicsit zaklatottak voltak a hétköznapok is, de mivel a kedvencem ez a pálya, alig vártam, hogy a köveken csapassak végre! Konkrétan „erdőhiányban” szenvedtem :) .
A rajt után lassú felvezetéssel megindultunk a főúton, majd Eisi nem sokat cicózott és pár száz méter után előtte az éleset is. Az eleje úgy meglódult, hirtelen nem is értettem, mert korábban a sípálya aljában állt ki a felvezető kocsi. Nem baj, ha OB-ra jöttünk, akkor már az első km-től verseny legyen! Tulajdonképpen innen kezdve végig a saját határomon mentem, nem igazán tartalékoltam, mivel nagyon gyors volt a pálya, 4,5 óra pedig hamar elröpül. Kékesre felérve a tam-tam-ot hallva már az eleje lefelé szaggatott, én meg gyorsan frissítettem és előztem is egyet :) . Aztán még kb hatot az első köves lefelén.
Vááááá végre kövek! Itt beállt mögém a „nomádos” Robi és felértünk egészen VasPetiékig. Ok, akkor rendben is vagyunk. Következő mászásnál kicsit leakadok, nem gond, majd lefelé beérem őket. Épp újra felérek, aztán egy nagy koppanás elöl, de akkora, hogy a rajtszám is majdnem felcsúszott, aztán halk szuszogás. Defekt, ráadásul elöl!!! Meg kéne már tanulni biciklizni…
A defekt azon túl, hogy kellemetlen, most még nagyobb időveszteséggel járt, mivel az első nagy lefelé száguldozásban a nyeregtáskám majdnem teljes tartalmát szétszórtam, kirázódott a zippzár (BBB CO pumpa, két patron, olajozó, gumileszedő…), de szerencsére a pumpa és a pótbelső a mezben volt. Ha lassan is, de megszereltem, gyorszárral feszítettem le a külsőt. Közben elmentek vagy 10-en. Épp Németh Gabesz és Pósfalvi Tomi fordult el, mire készen lettem. Elfogó mód bekapcsol, megint gyorsan határterhelés közeli állapotba kerülök, de még kb 65 km van hátra. Hamar felérem Tomit, kicsit beszélgetünk. Megcsodáltam a kimondhatatlan nevű GT titánvázát, merevvillával és hasonló színes alkatrészekkel, majd nekilódultam, mivel Gabesz ott volt előttünk. Már csak Dénes hiányzott, hogy igazi 10 órás hangulatba kerüljek, de az majd két hét múlva lesz! :)
Miután Gabesz is meglett, már 3-an nyomattuk együtt. A szalagkorlátos átlépő után aztán meglátom Petit és Jocót. Hát ezek meg hogy kerülnek ide? Mondtam is Tominak, hogy nézd csak, ott van előtted a Master 2-es dobogó. Egyből csak nyafogott, hogy ő nem, meg csak bringázni jött, aztán Gabesszal kb egyszerre két oldalról majdnem leüvöltöttük Tomit a bringáról, hogy most azonnal induljunk meg, de rettentő sebességgel!!! Megbeszéltük, hogy Gabesz beáll a simább részen előre, én meg majd a lefelében meghúzom, ott úgyis gyengébben mennek Petiék, Tominak meg kellett a segítség a merevvila miatt. A taktika kiválóan működött, sőt, a köves részen Tomi ment előre, én meg jól „leszélesedtem” Petiék előtt, így rögtön lett 50m előnye, mivel észre sem vették a felirat nélküli mezében. Aztán jött egy tolós rész, ott Peti elment, Jocót meg nem is láttam többet. Kb itt lett „végleg végem” nekem is, már nagyon görcshatáron voltam. Még soha nem volt ilyen, hogy a combomat kezdje fogni, de talán ez is azt mutatja, hogy most a kevesebb rákészüléssel próbáltam még nagyobb intenzitást elérni, ami már sok volt. Közben az eső is eleredt, ez nagyon nem hiányzott a köves-gyökeres részen ott a 24-es főút alatt. Ezt a részt nagyon nem kedvelem és most a keményre fújt gumikkal különösen problémás volt. Az egyik gyökeres ferde részen kiment alólam a bringa, combom rögtön kimerevedett, mint egy betonoszlop, én meg üvöltözve próbáltam behajlítani a térdemet, mire nagy nehezen sikerült. Fel kell ülni!…ez járt a fejemben, mert ha tovább sétálgatok, egy idő után nem lesz mivel. Becsatoltam és hajtottam, közben szépen kezdett lelazulni. Pedig ettem, ittam rendesen, de ezek szerint más volt most a gond…
Az utolsó 1km-en már csak túlélésre játszottam. Már Máté is felért, meg még vki, de nem érdekelt, csak érjek be vhogy. Mielőbb tudni szeretném, beért-e Tomi még Peti előtt vagy sem! A célban a szpíker nem tudom hol volt, semmi infó…
Aztán odamegyek Nagy Ádámhoz és kérdezem hol értem be. 14. jött a válasz, de már jött is a következő érdeklődő, úgyhogy elmentem „vedelni” némi izotóniás itókát megelőző csapásként a további görcsök ellen.
Összefutok Dinivel, egyelőre ő sem tudott semmit…ezért inkább elmentem lecsapatni a bringát. Ott aztán Tomival és Gabesszal kitárgyaltuk, hogy milyen jó kis befejezés volt ez és nagyon úgy nézett ki, hogy Tominak meglesz az a 3. hely M2-ben!
Andrástól beszereztem a kocsikulcsot, megittam a HIGH5 regeneráló shake-t és próbáltam mosakodási lehetőséget keresni. Megint a bringamosónál lyukadtam ki, ahol már többen a tóban mosakodtak (nem fürödtek!..mert azt a tábla tiltotta :) ). Ezen a komoly hiányosságon azért kellene még javítani, mert az mégsem jó, hogy ott vagyunk ezren és nincs egy zuhany. Nekem az is jó, mint a Bükkön ott hátul hideg vízzel, csak ne sárosan kelljen kocsiba ülni. Ha már sikerült vizet fakasztani a kőbányában a kalózhajós csatajelenethez, akkor egy fekete hordó egy csődarabbal már nem lenne nagy megterhelés…talán majd legközelebb…
Aztán jött az eredményhirdetés, a kislányok megint remekeltek, kibérelték a dobogót, míg az ifjoncok 10-en belül érkeztek. Csaba Robikával összedolgozva végül felért a dobogóra Bogár Gabi és Szilárd mellé, ami szintén nagyon komoly teljesítmény ebben a mezőnyben! Nekem a defekt és a görcsök mellé az előzetes számolgatásaim alapján kinéz egy TOP maraton összetett dobogó, és ennek nagyon örülök. Számomra ez azt mutatja, hogy egész évben sikerült (a Mátrát leszámítva) egyenletes és egyjegyű helyezéseket szállítanom. Meglátjuk, hogy a Magyar Kupasorozatban mit dob ki a „nagy szövetségi kalkulátor”!? :)
Az Maraton szezonnak ezzel vége (is lenne), ha nem lenne még szeptemberben egy 10H és egy 24H! Na, majd ott még odacsapunk! :-) Gyertek minél többen!

KakLac


Mátra maraton XCM Magyar bajnokság

Már előző nap leutaztunk és a pálya elejét, s végét bejártuk, hogy megtudjuk milyen változások lettek a nagy esőzések után. Tavalyhoz képest nem sok minden változott, szárazság és fatörmelékek a pályán, azonban ezek ellenére ismét nagyon gyors lesz a pálya, konstatáltam magamban.
Még este a másnapi evés-ivási taktikát felrajzoltam a szinttérképre, hogy tudjam, mikor kell innom és ennem, most ez ügyben úgy kalkuláltam, hogy már az elejétől nagy menés lesz, mert Blazsó és Szatmáry nagy harca fogja jellemezni a hosszú távot, így jóval több nutrixxion zselét és szeletet számoltam ki magamnak.
Az este a bicikli rendbetételével és a versenyhez szükséges szénhidrát töltéssel telt, majd egy jó hosszú alvás következett, tiszta nyugalomban. Nincs korán kelés, vezetés és pakolgatás.
Másnap a rajt előtt még kis kavarodás a szállás miatt és a csomagok elhelyezése ügyében, ami egy kicsit feszülté tett, de gyorsan elillant mikor már a biciklimen tekertem és a bemelegítésemet végeztem.
Beszólításkor láttam, hogy Blazsó nem egyedül lesz a versenyen, hanem Kross-os csapattársai is itt lesznek. A tegnapi megérzésem beigazolódott a versenytempóval kapcsolatban. Menés lesz!

Rajt az előírt időpontban meg is történt és rögtön a Kross-os alakulat vette át a vezetést. A „kékek” Csielka Márkot küldték harcba. Imádtam ezt a taktikai harcot, Blazsónak 3 embere van, Szatmárynak 2+1: a Masteres mester: Bogár Gabi. Tiszta izgi volt, ahogy ők csatáztak, a verseny minden percét élveztem miközben haladtam a bollyal. Kékes tetőn egy kicsit megúsztam, de egy 188 pulzusos sprinttel kezdtem az élmenőkhöz felzárkózni. A lefelében két Kross-os kerékpárossal kerülgettük egymást, de a tempójuk nem volt megfelelő, mert távolodtunk az elejétől, így gondoltam egyet és közel 50km/h-ás lejtőzésbe fogtam és gyorsan felhúztam magunkat az elejére.
Innentől kezdve a „nyulak” váltottál egymást az első helyen, volt mikor kevésbé esett jól a tempó, volt mikor kellemes, beszélgetős volt a bolyozás. 40km környékén Csielka Márk kiszállt és leszakadt, addigra egy Krossos elment egyedül, maradtunk egy páran, Szatmáry, Blazsó, Bogár, Víg, Medgyes Gabi és egy Blazsót segítő. Egyik lefelében kicsit szétszakadt az élboly, aminek az lett a következménye, hogy Víg Zoli defektet kapott, Bogár és Megyes lemaradt, mi meg négyen követtük a szökevényt. Blazsó, Szatmáry, Krossos és én, odaszóltam kicsit viccesen Blazsónak, hogy „Megy a matek mi? Nem kéne menned, hogy nehogy felérjen Víg Zoli?”

Pontosan nem emlékszem mit is mondott, de kicsit később egy kemény tempót kezdett el diktálni Szatmáry Andris, minek hatására kezdtünk leszakadni róluk. Még a távolból láttam, hogy Blazsó azért megrángatja Andris-t és nem egyszer, ekkor mosolyogtam, mert élvezet volt ilyen „közelről” látni, ahogy két nagyon erős, nem bír egymással. Innentől kezdve magam maradtam 55km-ig amikor is hátulról Bogár Gabi érkezett lendületesen, sikerült beállnom és közben kérdeztem mi van Zolival, mondta: – defekt. Ez nekem jó, csak tennem kell a kerekem és beérhetek harmadiknak.
Mindez a szép gondolat nem valósulhatott meg, mert Vig Zoli a Kétkerék vendégház előtt utolért és továbbment ugyanazzal a lendülettel, ráadásul csukott szájjal. Szerintem direkt ment el csukott szájjal, mert ő nagy rutinos róka az előzésben, – az országútizásból hozta magával – ez is a taktika része lehetett, erődemonstráció. Nagyobb erőt kifejtve a padálokra próbáltam közeledni hozzá, de sajnos az aszfaltos emelkedők kivették az erőmet és a köves meredek részen már nem tudtam kellő erővel rugdosni a pedált, így Gabi is visszaelőzött és folyamatos tempóval kikerült a látóhatáromból. Egyedül mentem a célig, néhol középtávosokat előzgetve, néhol száguldva a lefeléken és élvezve a versenyzést.

Egész verseny alatt a pulzusom a megszokottnál magasabb volt, mert kicsit „túlpihentem” magam a héten, így az utolsó 10km-en visszaütött, nagy menést nem tudtam produkálni, így a magyarok közül a negyedik lettem, kategóriámban a hatodik.
Erős mezőny lett kikerekítve a magyar bajnokságra, aminek nagyon örültem, maximumot adtam a versenynapon, 169-es átlagpulzusom lett a 4 órás futam alatt, ami az eddigi legmagasabb idén.

Szalay Peti


Galéria

Eredmények
Rövid táv U13 Fiú
6. KOSÁNYI Péter 02:14:27
9. FEKETE Miklós 02:29:16
Rövid táv U13 Lány
1. KÁDÁR Anna 02:15:31
3. FEKETE Zsófia 02:36:00
Rövid táv U15 Fiú
8. ZSEJKI Balázs 01:52:32
Rövid táv Master2 férfi
48. ZSEJKI Ákos 02:12:17
84. ROSENMAYER András 02:31:45
90. NÉMETH Tamás 02:36:57

Közép táv Felnőtt Nő
4. RINGELHANN Fanni 03:22:01
Közép táv Master1 férfi
49. BOROS András 03:26:03
74. DR. KOSÁNYI Ervin 03:41:39
- MOTOVÁN Miklós DNF
Közép táv Master3 férfi
7. PLÁJER Lajos 03:21:50

Hosszú táv Felnőtt férfi
6. SZALAY Péter 03:59:27
7. SÜLE Róbert 04:05:37
Hosszú táv Master1 férfi
3. HORVÁTH Csaba 04:05:37
14. KAKAS László 04:38:13
35. MAGYAR Viktor 06:15:04
Hosszú táv Master2 férfi
17. PÁLOSI Zoltán 05:48:29

Categories: futószalag, Hí­rek, Verseny

Comments are closed.

Video

A Focus Bikes –...

Posted on júl - 12 - 2018

Hozzászólások kikapcsolva

V. MTB verseny

Posted on aug - 30 - 2016

Hozzászólások kikapcsolva

Bükk maraton

Posted on aug - 7 - 2016

Hozzászólások kikapcsolva

XCO Magyar Bajnokság –...

Posted on júl - 16 - 2016

Hozzászólások kikapcsolva

Duna maraton

Posted on júl - 3 - 2016

Hozzászólások kikapcsolva

2015. 05. 02. Sopron...

Posted on márc - 19 - 2015

Hozzászólások kikapcsolva

Szilvásvárad Maraton

Posted on máj - 27 - 2007

Hozzászólások kikapcsolva

Utolsó felvonás

Posted on márc - 12 - 2009

Hozzászólások kikapcsolva

Csömör XCO

Posted on júl - 5 - 2013

Hozzászólások kikapcsolva

Szilvásvárad maraton – Amikor...

Posted on máj - 27 - 2014

Hozzászólások kikapcsolva

TÁMOGATÓINK