Bükk Maraton

Eger mellett, Berva-völgyi rajttal és befutóval került sor a T-Mobile TOP Maraton sorozat harmadik állomására, a 9. Bükk Maratonra, melyen 1330-an vettek részt. A szervezők erre a viadalra hirdették meg a maraton szakág magyar bajnokságát. Az idei év harmadik T-mobile maratonja az utolsó előtti, túl vagyunk a Szilvásvárad és a Duna maratonokon, s vár majd ránk augusztus végén a Mátra. A fiatalok – Süle Robi és Pintér Kolos – is vállalták a hosszútávot, elsőre pimaszul jó eredménnyel, Vereby Pista pedig régi formáját hozva ötödik lett. KakLac és Imi szokás szerint jó meccset vívtak, de Laci összeveszett Fortunával, aki jól megnehezítette a dolgát (beszámoló lent). Nagy respekt Jokónak és Baresznak akik idén sokadszor nyomják le a 100 km feletti távot. Középtávon Lakatos Peti kapaszkodott fel a dobogóra, míg a röviden a nőknél Nagy Áginak sikerült ugyanez.

KakLac beszámolója Egy szezonnyi defekt… Végre egy száraz verseny ígérkezett hétvégére, ami ráadásul OB is volt, ezért kicsit próbáltam többet edzeni előtte lehetőség szerint. Erőben nem is volt hiány, DE…

Sikerült egy egészen olcsó kollégiumi szállást találni, ami szerintem a célnak tökéletesen megfelelt, kivéve a meleget, ami miatt nem sokat tudtam aludni, de ez nem hátráltatott. Csabáékkal együtt mentem a csapatszállító járgánnyal, így a ráhangolódással sem volt gond. Hosszas próbálgatás után végre megtaláltam a tuti versenyreggelit, ami annyira bevált, hogy az éhség és a holtpontok is messzire elkerültek. Minden megvolt tehát egy jó eredményhez. Szokásos FIRE rajt, Csaba beállt előre, ment mint ”állat”…rendesen bekezdett, próbáltuk követni… Aszfaltos letérő után egy csömöri sporttárs keresztben, mezőny satu, gyors kerülgetés, aztán felzárkózás. Nyugiban tekerünk Imrével felfelé a szerpentinen, szorosan mögötte voltam, ahogy általában más csapattaggal is. Egyszer csak Imre keresztben elfeküdt előttem, én meg ahogy kell átmentem rajta, mert még félrerántani sem volt időm a kormányt, annyira váratlanul ért a dolog. Nem értettem mi történt, de majd ő talán leírja mi volt pontosan. Nagytányérom egyik foga kicsit furcsán fénylett az eset után, ott volt némi kontakt a két bringa között. 35 km-ig ment a szokásos Imre felfelé el, én meg lefelé zúzás, már volt is némi előnyöm, amikor az első kerék sodródni kezdett, defekt (01)! Gyors szerelés, patron, latex, aztán zúzás tovább lefelé, mert legalább 10 sporttárs repesztett el mellettem. Agyaltam a defekt okán, mert bár találtam egy épp beszúródott akáctüskét, de az nem volt mély, biztosan felütés, elöl, elég amatőr hiba…(itthon kiderült, tényleg tüske volt, szúrásos defekt). 38-nál gyors frissítő, utána Ördögoldal. Mire felértem 48-as frissítőhöz (köszi Attilának), már 7 versenyzőt előztem vissza! Magam is meglepődtem, de bírtam, ezért nyomtam tovább. 75-ös frissítőnél már kb 15 volt az előzések száma, és végre meglett Imre is. Kisebb csapatgyűlés volt ott. Pista, Csaba, Imre, én. Csaba elkészült, Imre is mondta, hogy gáz van, Pista meg már el is indult. Gyors frissítő, rövid lefelé, aztán Együtt mentünk Pistával egy darabig, közben meglett Robi is, neki a gyomra nem bírta, épp próbálta a leállt életfunkcióit újraindítani. 89 után végre jött az utolsó nagy lefelé! Romboltam is rendesen, már csak Kolos volt előttem a csapatból, aztán sikerült benéznem egy keresztgödröt az úton egy éles jobb kanyar előtt. Persze a pályabíró épp a bokorban matatott, pedig neki kiabálva, kézlóbálva kellett volna jelezni, hogy kanyar jön…úgy felütöttem a kereket, hogy csak úgy nyekkent a Fox, tudtam, hogy ebből probléma lesz, kicsivel később, már megint szereltem, most hátul volt defekt (02). Kicseréltem, közben néztem az elsőt, ott is defekt (03). Két felütés egyszerre, ez igen! Na most mi lesz, elfogyott a patron, latex, akkor ragasztok. Lebontom az elsőt is, közben felért Imre (kb 6-7 perc volt már a különbség) és adott patront, meg belsőt, utólag is köszi!!! Miután ez is megvolt, romboltam lefelé, jött a bringaút, megint sorra szedtem le az elmenteket. Jött a szőlőhegy, ott megint éreztem, hogy elöl sodródik a bringa… Ezt már tényleg nem hiszem el, defekt (04)! Nem volt mit tenni, 1-2 bar nyomással megpróbáltam „hazavinni” a bringát. Szépen belassultam, itt már nem tudtam versenytempót menni. Olyanok is visszaelőztek, akiket kb 15-nél lehagytam, nagyon rossz volt. Mikor átmentem a cél előtt a síneken, ott már le kellett szállni, kormányozhatatlan volt a bringa. Felért Mikusz is, akit kb 3-szor előztem meg. Én szaladtam a bringát tolva, ő meg tekert mellettem. Mondtam neki menjen, de ő szándékosan nem előzött meg. Együtt gurultunk be a célba. Ez egy Fairplay díj minimum, azt hiszem ilyen sportszerű magatartást ritkán tapasztalunk versenyen! Srácok a célban tapsoltak, én meg puffogtam magamban a sok defekt miatt. Utólag ezt a negyediket is megnéztem, itt szelephiba volt. Valószínű, hogy a patronos fújásnál lefagyott a tűszelep és a gumitalp nem zárt vissza, a szelepsapka eddig tudta tartani a levegőt. Nagyon rossz érzés volt verseny után (még most is), hogy ennyi lyukat begyűjtöttem, mert az első után teljesen felzárkóztam, és még a folytatáshoz is megvolt az erő. Azt hiszem, változtatni kell a vezetési stíluson, mert lefelé már tényleg a saját, és a bringa határait feszegetem, ami kezd veszélyessé válni…itt az idő felfelé is begyorsulni… Mindig tanul valamit az ember, nem is tudom, létezik-e még másféle defekt a fentieken kívül?! Egyet viszont érdemes megjegyezni: soha nincs késő újra kezdeni, még ha úgy is tűnik, hogy fel kéne adni! KakLac