FOCUS RAVEN 650B 2013, ELSŐ BENYOMÁSOK

Most egy olyan irományt olvashattok, amit egy alapvetően érzelmileg erősen kötődő (főleg az előző bringájához) és megrögzött összteleszkópos felhasználó írt. Mivel nem vagyok szakújságíró és nem ülök évente 20 másik bringán, csak az általam eddig „elfogyasztott” 1 (számomra nagyon nagy) merev vázú KTM Ultra és 3 KTM fully (Prowler, Score, Phinx) modellekkel szerzett élmények állnak rendelkezésre, mint összehasonlítási alap. 2007 óta eltöltött 7 év versenyzés során már úgy érzem, sikerült annyira megtanulnom bringázni, hogy kellő érzékenységgel fel tudom mérni két bringa között a különbséget, érzem a geometriai módosítások menetdinamikai hatásait és el tudom dönteni, hogy most ez jobb, vagy rosszabb számomra. Második éve FOCUS csapat vagyunk és már szinte csak néhányan maradtunk (köztük én is), aki KTM-el mentünk. Nagy volt a „ nyomás”, hogy váltsak, de itt most nem a márka és a szponzorváltás miatt, hanem mert a többiek azt látták, hogy egy könnyebb merev bringával eredményesebb lehetnék. Sokáig ellenálltam, mert az ultra versenyeken (8-10-24H) nekem elsődleges szempont az, hogy ne verjen szét a bringa és 15 órányi tekerés után is ugyanolyan komfortérzésem legyen rajta, mint rajt után. A fully erre tökéletes volt (KTM Phinx 1.0) 26-os könnyű kerekekkel. A versenyeken én is éreztem, hogy a többiekkel szemben érdemben felfelé kell javulnom ahhoz, hogy előrébb kerüljek, ami pedig csak könnyebb bringával érhető el. Innen egyenes út vezetett a merev vázhoz, de a kerékméret már csak a FOCUS kínálatának alapos áttanulmányozása után alakult ki figyelembe véve a rendelkezésre (nem) álló anyagi kereteket. Tettem egy próbát, meghirdettem a többszörös „Ultra győztes” fullymat és láss csodát, másnap elvitték. Jó helyre került, jöhetett a következő lépés a FOCUS boltban… RAVEN 650B volt az egyetlen 2013-as modell, ahol felszereltség tekintetében a legnagyobb összhangot éreztem. Szinte teljes (hátsó sor Sram 1050 és SLX agyak kivételével) XT szett, amiről nem kell sokat beszélni, tökéletes versenyszett. A teleszkóp RockShox Revelation távirányítós lock-al, 15mm-es tengellyel. Kiegészítők saját márkás alu termékek, mint ahogyan a kerekek is (sajnos), melyek épp ezért nehezek kicsit (még!). A 2014-es modelleknél már van némi keveredés a felszereltségben, de ezt most nem részletezem. A váz karbon, 44-es méret, visszafogott matt és fényes fekete alapon szolid piros csíkokkal, nem hivalkodó és épp ezért volt szimpatikus. A gyári „rajtcsomagban” volt két 3M fólia, melyet vázvédelem céljából adtak, fel is ragasztottam. Természetesen az alap pedál és KRESZ prizmák is ugyanebben a zacskóban vannak… Geometriai beállításnál elővettem a CSC-s kalibrációt, amit még Szöllőssy István készített nekem és mérőszalaggal kimértem mindent, majd mentem egy „setup” kört. Közben megérkezett a markolat, vágtam a villanyakból másfél cm-t és nagy nehezen összehoztam a teló távirányítóját a váltókarral és a hüvelykujjammal. A FOX lefelé záró, kormánycsapágy felé oldó jobbos karjához képest a RockShox balos nyomkodója elég ügyetlen szerkezet, ráadásul alapértelmezett állapotban zárva van. A villa tetején sem zárt a rendszer, nem tudom a sarat hogy tolerálja majd… A kulacstartó installnál kiderült az is, hogy ennél a vázméretnél a nyeregcsőre csak fél literes fér el, abból sem akármelyik (HIGH5 viszont igen!) és csak oldalról kiszedős tartóba érdemes betenni, ha ki is akarom venni verseny közben… Rejtett bowdenvezetés, támvillán belüli PM fékfelfogatás, cserélhető villapapucsok, tapered homlokcső mutatják, hogy a germánok kitalálták rendesen. A hajtómű BB30-as szabványt követ, ilyenem sem volt még, meglátjuk…, viszont a hajtómű mögötti sárférőhelyet elég karcsúra méretezték, a 2,25-ös Schwalbe RRalph előtt csak pár mm van a sárnak, épp ezért már el is kezdtem nézegetni a 2,1-es kínálatot. A gumik új mintája miatt ezek a típusok már elöl és hátul is ugyanarra forognak, nem kell fordítva feltenni őket. Apropó kerékméret! Aki 650B-t választ (27,5”) és nem Nino Schurter haverja, az készüljön arra, hogy nálunk gyakorlatilag nem lehet kapni még a jobb boltokban sem ilyen méretű külsőket, belsőket. Néhány internetes boltban látni pár darabot, épp ezért már szezon előtt gondoskodni kell az egész éves gumikészletről, felniszalagról stb…A belső prestás, de mivel 26-os autószelepes latexekkel fogom használni (nyúlik annyit…), valószínű, hogy kap egy 8-as fúrót a felni, de ezen még rágódom kicsit. A mostani performance line 2,25-ös RRalph gumik 585 grammosak, egy 2,1-es RRon evo már 460 gr (a Tunder Burt pedig 415!), ezért az idei kerékkönnyítési terv ez, jövőre pedig meglátjuk, milyen ára lesz egy DT Spline kerékszettnek :)… A bringa pedál nélkül 11kg, teljesen felszerelve kb 11,5 jelenleg, de a fenti kerékfaragással és gumikkal lazán ledob még fél-egy kg-t is, ami már azért versenyképes súly, főleg a korábbi 12-13 kg-os fullykhoz képest. Persze ilyenkor én mindig azt mondom, hogy a legolcsóbb, ha a pilóta fogyaszt, de két kiló, az két kiló… Mivel nálam a karbon kiegészítők áruk miatt felejtősek ezzel tudok a legtöbbet nyerni, ráadásul a kerekeken! Akkor nézzük a menettapasztalatokat! Budaörsön a jól bevált edzőköreimre vittem el, kb 32km-t mentem egy ezres szinttel. Mivel ismertem a terepet, nem arra kellett koncentrálni hol a kő a nyomon, hanem figyelhettem a bringa összes rezdülését közben. Volt ebben stucniharapdálós emelkedőtől kezdve a félméteres letörésig minden, úgyhogy volt dolga a gépnek rendesen. Ami elsőre feltűnt, hogy jóval nehezebb megindítani a kereket, mint a 26-ost. Ez persze lehet a súly miatt is (a Phinxen 1700-as DT Tricon volt), de azt is éreztem, hogy később is kapar ki. Biztosan van ebben a kerékméret mágiában vmi, de működik… Kiállva tekerésnél egyértelműen hatékonyabb, érezni, hogy minden erő a hátsókerék meghajtására fordítódik és nem a rugóstag nyeli el egy részét, elég merev a láncvilla-középrész kapcsolat. A meredek felfeléken (25%) nyeregben ülve sem emelgette az orrát, ami azért is fontos visszajelzés, mert igazolja a jó vázméret választást és a helyes geometriát. Lefelé (miután már majdnem tudom merre záródik a villa) is lehet vele döngetni, fura volt vele két kerékkel ugratni először a fully után, de aztán már meglett az egyensúly és ügyesebben emelkedtem el. A nagyobb kerék egész jól átlépte a köveket, nem éreztem, hogy érdemben lassultam volna lefelé emiatt, ami jó, mert lefelé szeretek repeszteni és élmezőnyt utolérni :)! Sodrós, gyors murván lefelé nem tolta az orrát, mint a fully, valószínűleg a rövidebb tengelytáv miatt, közvetlenebb volt a kormányzás. A teleszkóp egész jól mozog még egy FOX után is és azzal összehasonlítva, de a gyári psi értékre állítva felkoppant (teljesen bement), így ráfújtam még és most kb 81kg-os pilótasúlyhoz van beállítva (én 73-75kg vagyok). Valószínű, hogy még kell ráfújni, mert általában a feszesebb rugózást szeretem a nagyobb sebesség miatt a lefeléken, de ezt majd szárazabb körülmények között próbálgatom tovább. A fékek kiválóak, keményen fognak, első keréken gurulva-lassulva is megállítanak (180-160-as ICE Tech tárcsák). A nyereg fizik Tundra2-es modell, amiről sokat nem tudok írni, mivel nem is nagyon éreztem, hogy ülök rajta és egy nyeregnél ez a legjobb kritika, mert ha érzed, az már azt jelenti, hogy nyom valahol! A váltás XT-sen ropogós és határozott, hátul láncfeszítős XT váltóval, bekapcsolva nulla hangja van a láncnak még a zörgős lefeléken is. Dyna Sys rendszer, 3*10 fokozattal. A 1050-es Sram sor is egész jól beilleszkedett, bár kicsit érdekes a 12-36-os kiosztás. Felfelé viszont jól jön a 36, lefelé pedig csak 50 km/h felett kezd a ”majom a köszörűkövön” effekt bejönni. Ha elkopik és hozzáerősödöm, majd kap egy 11-34-es XT sort. Összegezve meglepően ígéretes a bringa, sok lehetőséggel. Egész jól alakul a „kapcsolat” közöttünk, de kell még pár verseny, hogy teljesen összeszokjunk és IGEN, ezt a mondatot egy bringáról írtam és nem egy csajról! :) KakLac FOCUS TEAM HUNGARY