• júl : 12 : 2018 - A Focus Bikes – Limit Change Point Mountainbike XCO Országos Bajnokság
  • aug : 7 : 2016 - Bükk maraton
  • júl : 16 : 2016 - XCO Magyar Bajnokság – Csömör
  • júl : 3 : 2016 - Duna maraton
  • jún : 11 : 2016 - Crosskovácsi maraton

A 24H után nagyon kipurcant a gyomrom, konkrétan péntekig kínlódtam vele. Nap közben még görcsölt is, de úgy, hogy „kivert a víz”. Estére aztán helyreállt a rendszer, de nem tudtam, mire leszek képes egy heti felszívódási probléma után? Valahogy így indultam neki Felsőtárkánynak vasárnap reggel 5-kor…
Azért titkon motoszkált bennem még előző este valami, mert amikor összekészítettem a mezeket, azon gondolkodtam, hogy egy vagy két szettet vigyek, de úgy voltam viszek kettőt, hátha dobogóra kell állnom :) , hiába…sosem adom fel :) !
Reggel viszonylag nyugis volt az út, benyomtam megint a zabkását, mire odaértem, már a csapatsátor is állt, csak épp sehol senki…csak a szomszédban „Merkapt” Szilvi és „Hajtány” Miki a 24H pajtások. Kis bandázás, aztán összeraktam a technikát, magamat és vártam a rajtot. Közben meglettek a többiek, nem túl sokan, olyannyira, hogy még Robika is hozzám pakolt be a kocsiba…
Fejes Miki megemlékezett rólam a 24H zánkai szóló győzelem kapcsán és még a versenytársak is sokan gratuláltak, amit nagyon köszönök! Ennyi „like-al” egész könnyű volt elindulni :) .
A rettentő Masterkettő mezőnye megint ott volt, épp csak Megyó nem. A rajt után megindultunk, szépen beálltam Vas Peti környékére, nyomomban Jocóval. Na szép lesz, megkapom a meridás duót a nyakamba…
Összeszedtük még Reznik Sanyit is, aki éles szemével rögtön kiszúrta a PowerTap hátsó agyamat és gyors faggatózásba kezdett. Miután épp nem volt nálam egy árlista (mert nagyjából ennyi mindent kérdezett egyszerre), kénytelen voltam továbbállni, de megnyugtattam, hogy verseny után elküldöm neki az információt! :) Sanyi, itt válogathatsz kedvedre: http://www.powertap.com/ és itt pedig a magyar képviselet: http://www.velocipel.hu/
Peti rángatja veszettül, mi meg Vámos Gergővel, Ódor Csabival saját tempózunk. Jocó hátul megfigyelő üzemmódban, egy métert sem vezet. Meguntam, beállok előre, Gergő néha segít. Közben elmondom neki a szituációt…Peti előttünk, már nem látjuk, neki kell a pont. Jocó a „kolonc”, ezért sem vezet valószínűleg, mert neki meg millió pontja van a sorozatban, ezzel segíti Petit…Csaba meg jön velünk, neki jó a tempó. Gergő ezzel hátra is maradt picit, „leszélesedett” Jocó előtt, akinek így már kellett elöl is menni…
Aztán utolérjük Petit egy sorompónál, ami le volt zárva, ezért is a tanácstalanság Petinél, de aztán megindult, megint rángatja, közben dumál, ahogy szokott és kérdezi, hol van Jocó, pedig ő meg ott volt mögöttünk…na jó, ha kicsit még várunk, akkor a gyógyszer is elgurul, és akkor Peti elintézi saját magát ahogy szokta…de nem! Megindult felfelé és eltempózott, de az Ördögoldalnál megint összeverődtünk. Peti elöl, aztán én, Csaba és Jocó. Peti kicsit megúszik, tetején leszáll, én kitekerem, frissítőn megállok tölteni, többiek nem. Peti és Csaba elmegy, lemaradok. Próbálom az aszfalton felérni őket, de nem megy. Ők felváltva nyomatják, én meg küzdök magamban. Jocót már nem látom mögöttem. Ha minden igaz második vagyok!
Innen végtelen magány, csodálkozom, hogy milyen tiszta a pálya és próbálok a lefeléken a bringán maradni, ugyanis elfogyott a rugóút. Már Zánkán sem volt a topon a teleszkóp, de most kb 50mm-t, ha mozgott a 100-ból, ráadásul úgy, hogy ennek a kicsi útnak a vége is baromira felkeményedett. Elég merevvillás volt az érzés, de azért nyomattam a lefeléket, ahogy bírtam. Most szándékosan combosabb gumik voltak fent, nem akartam megint külsőt stoppolni, bár Dénes szerint nekem az már menet közben is menne, annyiszor csináltam idén :) !
Első nagy körről befordulok, bemondják Petit a hangosba, hoppá, itt van akkor nem messze. Tekergek a szalagok között, a buckákon bukdácsolok a majdnem merev villával, aztán befrissítem magam a csapatsátornál lerakott kulacsomból és nyomom fel a síneknél a meredélyen. Megint kitekerek mindent, srác mondja, itt van előttem Peti mindjárt. Persze én nem láttam, Csabát sem, pedig ő meg Peti után volt kicsivel.
Éreztem, hogy fogy az erő. Eszegetem a géleket szorgalmasan, gyomrom számomra hihetetlen módon bírja és próbálja kihozni a maximumot a bevitt tápértékből. Közben fáradt középtávosokat előzgetek…
Jön egy hosszú mászás, egyszer csak meglátom Dénest! Bakker, már megint hátbacsapott! Utolsó tartalékokat megmozgatva nyomom felfelé, de aztán mellém ér. Kérdezem, mi van Jocóval, fáj a hasa…Gyurkó Peti kicsit hátrébb…szuper, akkor megint nyomni kell a végéig…
Kicsit még együtt mentünk, aztán elengedtem Dénest, mert érezhetően gyorsabb volt, bár ő azt hitte, csak a „vérét akarom szívni”, pedig én nem vagyok olyan…szorgalmasan szoktam vezetni…mint most is, mentem lefelé a köveken rettentő sebességgel, fogamat összeszorítva, mert úgy püfölt a kormány, de utána jött az emelkedő és Dénes kilőtt, 50 méteren 100-at vert rám felfelé :)
Akkor már 3. vagyok, de most aztán ezt hazaviszem, ha törik, ha szakad! Nyomom felfelé, érzem, hogy görcshatáron terhelem a pedált, egyik hullám jött a másik után, tavalyhoz képest sokkal jobban ment érzésre a második kör, pedig csak 2 percet javultam összesen… utolsó rázató még a cél előtt és beértem Master2-ben a dobogó aljára! Egészen megörültem ennek az eredménynek, főleg úgy, hogy egy hete még a 24H-n küzdöttem!
Ittam, kis frissítés, aztán rövid kupaktanács a srácokkal, beért Jocó is, Pityikusz azért még lesprintelte a célvonalon, pedig ha tudta volna…és már ment is Jocó a fűbe hánykolódni… Most neki nem volt szerencséje, de végigcsinálta! Mert ilyenek ezek a srácok, legyőzik még a saját testüket is, ha kell! Ez mindenképpen tiszteletre méltó, remélem, hamarosan rendbe jön Jocó és a Mátrán már mindenki újra teljes erőből nyomhatja!
A dobogón szerintem mi voltunk a legvidámabbak, mert mindenki tudott örülni annak, amit aznap elért! Mindenki nagyot hajtott, ezt éreztük és azt is, hogy csak nagyon kicsi dolgokon múlik egy-egy helyezés és ez jó, mert ettől lesz izgalmas a kupasorozat! Továbbra is nyitott a küzdelem, már várom nagyon a Mátrát, ott aztán lesznek kövek és azokat nagyon szeretem!
Ja, és a Rétes fesztivál! Ki ne hagyjátok, ha Felsőtárkányban jártok! Kifejezetten finomak, főleg verseny után. Mi is benyomtunk egy fél tepsivel Szilvivel és Mikivel! :)
Hajrá!
KakLac

Galéria

Eredmények
Mini táv U13 Fiú
3. Fekete Miklós 00:46:40
Mini táv U13 Lány
1. Fekete Zsófia 00:47:13

Rövid táv Master1 férfi
38. Iváncsics Gábor 01:53:00

Közép táv Felnőtt Nő
3. Ringelhann Fanni 03:00:42
Közép táv Master3 férfi
5. Plájer Lajos 02:59:19

Hosszú táv felnőtt férfi
5. Süle Róbert 04:07:46
Hosszú táv Master2 férfi
3. Kakas László 04:17:42
18. Pálosi Zoltán 05:26:16

Categories: futószalag, Hí­rek, Verseny

Comments are closed.

Video

A Focus Bikes –...

Posted on júl - 12 - 2018

Hozzászólások kikapcsolva

V. MTB verseny

Posted on aug - 30 - 2016

Hozzászólások kikapcsolva

Bükk maraton

Posted on aug - 7 - 2016

Hozzászólások kikapcsolva

XCO Magyar Bajnokság –...

Posted on júl - 16 - 2016

Hozzászólások kikapcsolva

Duna maraton

Posted on júl - 3 - 2016

Hozzászólások kikapcsolva

Eplény Maraton – XCO

Posted on máj - 31 - 2014

Hozzászólások kikapcsolva

Bike The Bugles –...

Posted on aug - 26 - 2007

Hozzászólások kikapcsolva

Szilvásvárad Maraton

Posted on jún - 1 - 2010

Hozzászólások kikapcsolva

XCO Kupafutam – Zalaegerszeg

Posted on ápr - 30 - 2013

Hozzászólások kikapcsolva

Underworld Kupa

Posted on máj - 23 - 2010

Hozzászólások kikapcsolva

TÁMOGATÓINK