A GYŐZTES CSAPAT - 24 ÓRÁS MTB

Hol is kezdjem? Valahol talán onnan indult a történet, hogy idén bátyó nem ért rá, hogy a jól megszokott, összeszokott és pótolhatatlan supporterem legyen a szólózásban, mert épp most van kint Kolumbiában a Világjátékokon és képviseli másodmagával kis hazánkat terepíjászatban! Igazolt „hiányzása” miatt próbáltam az űrt kitölteni egy Salz 211-es „A” távval, de vhogy mégsem volt az igazi. Aztán András dobott egy körmailt, hogy jönne-e vki 24H-ra csapatban és láss csodát! Beindultak a levelek és azon kaptam magam, hogy már a második 6-os csapatot próbálom összerakni! 6 éve próbálom ezt minden évben, soha nem jött össze, de most egyszerre kettő is. Mivel lányok is akadtak, ezért rögtön két Elit vegyes alakulat lett az alábbi összeállításban: FOCUS TEAM HUNGARY E1 (ezt a rajtszámot kaptuk :)) Kakas László csapatfőnök, éjszakás műszak Boros András csapatfőnök helyettes Ringelhann Fanni a NŐ Süle Robika XCO tempómenő Motován Miki XCO tempómenő Horváth Csaba a Kezdőember HOCUS-FOCUS TEAM HUNGARY E2 Böhm Lajos csapatfőnök Démi Jokó csapatfőnök helyettes Bíró Éva a NŐ Pálosi Zoli tempómenő Plájer Lajos tempómenő Zentai Tomi tempómenő Mindkét csapatban voltak még az utolsó héten is változások sérülések és egyebek miatt, de tudtuk pótolni a hiányokat és összeállt a két 6-os fogat! Az egyik egy kőkemény, korábbi szóló, duó és XCO-XCM bajnokokkal megtámogatott, a másik pedig egy jó hangulatú, viszont annál lelkesebb bulicsapat lett! A célokat is ehhez mérten igazítottuk. Már pénteken lementem, András még korábban, így megosztva foglaltuk a helyet, és építettük az alaptábort, ami most elég messze volt a pályától, mert még 300 cserkész táborozott a versenyközpontban. Elég érdekes szervezés, de ez van. Végül a távolság is megoldódott, mivel Németh Tomitól érkezett egy adó-vevő szett és tudtunk rádiózni a két pont között. Péntek este még Fanni és Robika is megérkezett, na meg a Bíró család (Éva erősítette a bulicsapatot :)), így aztán lett rendes áram, külön kábellel, aztán hűtő, felejthetetlen hangulat, úgyhogy semmiben sem szenvedtünk hiányt! Szombat reggel megjöttek Sopronból is a srácok és gyorsan felállt a „körlet” a csapatsátorral, bringákkal. Gyorsan átbeszéltük a beosztást, próbáltunk felkészülni a váltásokra. Andráson kívül mindenkinek új volt a csapatváltó, még nekem is, hiszen szólósként én csak a pályán láttam mindig elsuhanni őket eddig… Még verseny előtt szétküldtem a srácoknak egy „kisregényt” a 24H tudnivalókról, így nem ért senkit váratlanul néhány helyzet. Többnyire ennek is köszönhetjük, hogy viszonylag olajozottan működtek a Focusos egységek. 4-6 körös váltásokra álltunk be, attól függően, ki milyen köridőket ment és a lányokkal „kompenzáltuk” a fennmaradó időt. Így maradt pihenni is idő, bár az nekem nem nagyon ment… Rögtön az elején viszont bejött a gond. Hocsa és az XCO különítmény által kitekert előny majdnem eltűnt, mikor András hátsó kereke megadta magát és összecsuklott. Némi hajlítás után sikerült neki annyira megnyomorgatni, hogy elforgott a villa között, és be tudott vele gurulni. Újra elkezdődött az ámokfutás az idővel, de Csabának, Mikinek és Robikának hála, megint körelőnyhöz jutottunk, így mire belefordultunk az éjszakába, már 2 körrel vezettünk. Éjjel két menetet is lenyomtam, a srácok tudták, hogy ez nekem megy, én meg nem tiltakoztam, így rögtön 6 kört mentem egyben szép egyenletes köridőkkel. Mondtam is utána, hogy most az átlagpulzusom volt annyi, mint szólóban a maximum :). Hajnalban, mire Csaba megjött, már 4 körrel húztunk, így nem kellett nagyon megszaggatnia magát és lenyomott egy szokásos „reggeli edzést” másfél órába sűrítve. Közben a másik csapatunk még próbált a dobogóért küzdeni, de egyre nőtt a különbség. Délelőtt viszont már nagyon fáradt volt mindenki, és Csaba sem akarta az utolsó órát, ezért újraterveztük a végét, és úgy alakult, hogy a délelőtti 4 köröm után még lesz kettő 11:40 után. Miki még odatette Fanni után a két körét, de Robikának már nagyon nem akarózott, így csak egyet ment, de azt jó sokáig :)! 11:35-kor bekocogott, és mivel 11:45 után már nem lehetett váltani, megkaptam a lehetőséget, hogy behozzam a FOCUS TEAM HUNGARY csapatát a dobogó tetejére! Beérve ott vártak a srácok és jól körbelocsoltak vízzel, míg én fejem felett a bringával úsztam a boldogságban. Lajos pár perccel később jött és őt is hasonlóan körbelocsoltuk, de már kétszer annyian! Csapatunk elnökeként megkapta a győztes kupát, hogy helyezze el az egyesületi vitrinben :)! Itt az ideje készíteni egy olyat is!!! Azt kell mondjam, hogy ez egy tényleg jó buli volt, igazi csapatépítő, ami nem csak a közvetlen környezetedet hozza közelebb, hanem teljesen ismeretlen arcokat is. Egy igazi nagy család lesz a végén a tábor és ez benne a legjobb! Persze közben kőkemény harc folyik a pályán, de ez benne a szép, na meg a végén beérni elsőként és megnyerni a kategóriánkat! Most, hogy nem szólóban indultam, ez nekem igazi jutalomjáték és AJÁNDÉK volt, amit nagyon köszönök minden indulónak, annak a 11 embernek és csapattársnak, aki ott volt és velem együtt küzdött a pályán! Egyik szemem sírt, a másik nevetett, hiszen itt lehettem a GYŐZTES CSAPATBAN, de közben sóvárogva néztem, ahogy a szólósok körről körre megküzdenek az elemekkel és önmagukkal. Többen kérdezték, hogy most miért nem szólóztam… ez nagyon jólesett, mert várta mindenki a nagy csatát az egyéni őrültek között! Jövőre ígérem már újra szólóban nyomom! Ébrentartásunkról Pálos Pisti (egy percet nem tudtam aludni az éjjeli dumálásától, pedig több száz méterre voltam), „körletünk” jó hangulatáról és vízellátásáról Bíró Ádám és a Visegrádi ásványvíz, frissítésünkről pedig a HIGH5 gondoskodott, KÖSZÖNJÜK! KakLac