• aug : 30 : 2016 - V. MTB verseny
  • aug : 7 : 2016 - Bükk maraton
  • júl : 16 : 2016 - XCO Magyar Bajnokság – Csömör
  • júl : 3 : 2016 - Duna maraton
  • jún : 11 : 2016 - Crosskovácsi maraton

Az előzetes híresztelésekkel ellentétben az idei első maraton kupafutam pályája közel sem volt olyan riasztó, mint sokan gondolták. Mindenesetre azt elérték vele, hogy nagyon családiasra sikerült a rendezvény. A hosszú távon mindössze 32-en álltak rajthoz és ebből 21-en értek célba értékelhető eredménnyel.
A pesti légió most csak rám korlátozódott, mivel Viktor családi okok miatt nem jött, András és a bringája pedig még a múlt heti saras Vértes maratont pihente ki. Közben a közösségi oldalon sorra lehetett olvasni, hogy nevezések eladók, illetve a sok visszamondás miatt néhány elszánt magára maradó pedig épp útitársat keresett. Az egyik hasonlónál botlottam bele Hudák Szilvi hozzászólásába és már hívtam is telefonon. Gyors organizáció és másnap reggel már együtt autókáztunk Bakonybél felé. Közben folyamatosan csörög a telefon, András sok sikert kívánt, aztán Jokó, aki már ott volt és a nevezéseket vette át, illetve Hocsa, aki rögtön az esélyeket latolgatta. Nálam egy dobogó alja volt a cél, de hogy őt idézzem: „lehet az még fényesebb is!” :)
Odafelé kellemesen elbeszélgettünk Szilvivel különféle szólós, duós és egyéb bringás élményekről, majd Zirctől hirtelen csend lett a kocsiban, mikor megláttuk a ködöt. Látótávolság 50m, a földeken áll a víz, sáros földutak…mi lesz itt?
A parkolóban aztán gyors pacsi, kis bandázás és már raktuk is össze a technikát. Szilvi egy játszós bringát kapott Mikitől, először azt raktam össze. Szépen után állítottunk a fékeknek, hogy a sárban ne legyen vele gond. Aztán jött a FOCUS Raven 650B. Első igazán saras, maratonos bevetése lesz a mai, ahol várhatóan tengelyig kell gázolni a vízben. Ennek ellenére a „racing” kerekeket hagytam fent, kíváncsi voltam, hogy bírják majd a kiképzést. Vastagon olajoztunk, térdnadrág, aláöltöző, mez, karmelegítő és az „A” távon már nagyon bevált szélmellény volt a mai szett. Előző nap még sikerült kicsit helyrehoznom a tavalyi törött talpú cipőmet, ez volt az egyetlen igazán játszós cucc mára, de gondoltam, cuppogni a Hajagon ez is jó lesz.
Jokó balszerencséjére otthon hagyta az első átütőtengelyét és mivel annyira új a cucc és ritka (Magura), ezért esélye sem volt, hogy vkinél lesz egy tartalék. Ő ezért sajnos nem rajtolt el, vigyázott a sátorra . Közben még Blazsó Marci is odajött hozzánk, épp rugót keresett a fékbetéteihez. Próbáltam neki legyártani egyet, de nekem csak Shimano volt és végül nem passzolt az Avidhoz, de aztán Dósa Esztiéknél talált egy jót. Egyébként ez volt az ok, ami miatt Marci lekéste a rajtot és nem ment át induláskor a chipkapun (automatikusan DSQ jár ilyenkor), de mentségére mondom, már a rajt utáni aszfaltoson felzárt az elejéhez (még menet közben is öltözködött) és együtt kezdték meg a Kőris emelkedőit Buzsóékkal.
Az első mászáson szépen kategóriákba rendeződve mentünk fel. Meglepődve tapasztaltam, hogy a Master1-et én húzom elöl. Pulzus határon, Robika előttem, még épp látom a ködben. Fityisz jobbról elmegy egysebességes gépével. Neki az volt az optimális fordulat, de aztán Vas Peti rángatta meg a sort az aszfalton, így hamar szétszakadtunk.
Szokásos tolás a csúcs előtti köves emelkedőn, majd gyors frissítés. Lefelé Nedjalkov Balázzsal mentünk, előreengedtem a fullyval. Próbáltam követni, ami egész jól ment az elején, de aztán bekaptam egy sárgombócot a szemüveg alá és semmit sem láttam. Mindezt épp egy keresztbe lévő rönk előtt, amin normál esetben csak átgurulok, de itt a sáros szememen és párás szemüvegen keresztül alig láttam. Első perec, de igazából csak eldőltem. Aztán felálltam, eresztem tovább, de jött egy gyökeres kicsit meredek, de annál csúszósabb kanyar. Na itt sikerült egy „tripla Axelt” bemutatnom, beborultam rendesen a susnyásba. Nyereg elfordult, kulacs kiesett. Gyorsan felpattantam, közben jön Vas Peti, kiabálok neki, hogy vigyázz, ő megúszta. Nyerget visszaütöm, gurulok tovább az aljáig. Robika lelassult , bepárásodott ő is, Boda Peti az út szélén szerelt. Aszfalton Balázs előttem jó 500méterrel. Időfutam üzemmód és nemsokára már egymás mögött nyomjuk. Közben látom, hogy a hátsó váltó behajlott a boruláskor. Ok, majd emelkedő előtt szerelek, így is lett, a krumpliföld előtti mászáson gyorsan kihajlítottam a kanalat. Utána még kellett vagy 20-30 km, mire kitapasztaltam, melyik fokozat hol működik. Inkább elöl váltottam és hátul csak a középső 5-6 fokozatot használtam. Ezt még tudtam bowdenfeszesség állítása nélkül váltani.
Balázs kérdezte, hogy nem hiányzik a fully? Hát…a lefeléken igen, az egy egészen más élmény, de a merev váz felfelé teljesen más dimenzió…
Mivel mi ketten M1-ben voltunk, szépen összedolgoztunk. Együtt mentünk át a Cuha völgyén. A víz elég magas volt, néha tengelyig ért és sodrás is volt rendesen, de mindegyiken át tudtunk tekerni gond nélkül. Nem is értettem a félelmet és a pánikot a rajtnál. Közben összeszedtük Zoránt, akinek a hideg vízben elment a nyomás a kerekéből. Ez egyébként egy tipikus probléma ezen a versenyen. Az első 4-5 átkelésnél a pár fokos vízben annyira lehűlnek a kerekek, hogy a nyomás kritikusan lecsökken. A lapos gumikkal aztán a 6-7. átkelésnél gyorsan be lehet szedni a felütést. Viszont az is igaz, ha nem szállsz le, perceket lehet nyerni csak az átkelésekkel! Bár Zorán defekt gátló tejjel ment, úgy tűnik a jelenség ott is fennáll. Aztán Zorán elhúz, Balázs pedig megállt, de olyan hirtelen, hogy majdnem belementem hátulról. Legközelebb azért ezt előre kérem jelezni! :)
Később Zorán is szerel az út szélén. Lassan elfogy a mezőny előlem, ha így haladunk…
Második Kőris mászásnál felér rám Reznik Sanyi és Vas Peti is, illetve a középtáv eleje. Már vártam, hogy Dénes is hátba csapjon, ő Petivel szokott együtt érkezni, de nem jött. Innen Sanyival mentünk együtt kb 70-ig, közben összeszedtük Bencét is a középtávról.
A Hajag előtti frissítő után derült ki számomra, hogy Sanyi Elitben megy! Ez azért volt érdekes, mert előtte komolyan küzdöttem felfelé, hogy tartsam a tempóját. Ha már ilyen jól ment eddig, nem adom olyan könnyen azt az első helyet! :) . Az alattomosan emelkedő füves rétig még együtt mentünk, aztán a sáros részen gyorsabb volt. Ami pedig ezután jött, az tényleg nem hiányzott. Kb 2x1km-t toltam, cuppogtam a sárban a bringával. Lehetetlen volt tekerni. Néha láttam Sanyit felszállni, de sokáig ő sem bírta. A laposabb részeken inkább futva abszolváltam ezt a szakaszt. Egyszer visszanéztem, láttam is vmi piros felsőt, de nem tudtam azonosítani. Akkor maradjunk abban, hogy Dénes, tehát toljunk gyorsabban! Ha addig nem közeledik, akkor utána már nem tud, mert gurulunk a célig.
A széles murváson azért még nyomtam, ahogy tudtam, nehogy vmi technikai probléma még előjöjjön. Az utolsó pataátkelést is sikerült nyeregben abszolválni. A faluban aztán majdnem elkevertem a célba érkezést, mivel elég későn vettem észre a balra nyilakat az aszfalton és szerintem a pályabíró is kicsit bealudt, mert épp lejjebb állt. Beérve Tempósok mondják, hogy Kakas László Master 1 ELSŐ HELY! Visszanézek, visszakérdezek: KOMOLYAN? Igen tényleg, jött a válasz! Öröm, minden mennyiségben, hiszen maraton kupafutamon nekem ilyen még nem volt! Dobogó sem, nemhogy 1. helyezés!
Többiek jöttek gratulálni, együtt örültünk :) ! Gyors bringamosás és öltözködés, mivel már kezdtem vacogni, aztán irány a zuhany FORRÓ vízzel! Igen, jól hallottátok, még ez is volt.
Közben Szilvi is beért, meglepően tisztán, kérdeztem is, hogy végigment? Nézett furcsán, aztán rájöttem, hogy milyen hasznos az a kis sárvédő elem a váz alján.
Eredményhirdetés előtt már hívott Csabi, hogy úgy tudja, én vezetem az összetettet :) . Jót nevettem…
Jó kis Első verseny volt ez idén. A sár ellenére a „meghirdetett” kalandos 10%-hoz képest nálam ez csak kb összesen 3%-ot jelentett (ahol tolni kellett). Biztosan lesz amortizáció is, (főleg a váltópapucs környékén) a sár miatt, de összességében egy tekerhető pálya volt. A körülmények nem voltak egyszerűek. Az előzetesen kirakott pályajeleket az eső lemosta, a ködben nemcsak az aszfaltos jeleket, de még a pályabírókat is nehezen érzékeltem. Volt olyan, hogy a pályabíró nem látta a sáros rajtszámomat, azért két irányba integetett, de aztán az utolsó pillanatban kiderült, melyik a hosszú.
Első volt nekem azért is, mert maraton dobogóm még nem volt. Persze helyén kell kezelni ezt az eredményt (ahogy bátyó mondaná), mivel sokan nem jöttek el és sokan kiestek (Master1-ben 12-ből 5-en értünk célba!), de akkor is csak egy első hely! :) Sok értékes pontot sikerült most csapaton belül tartani és ez a végelszámolásnál még jól jöhet. Reális képet majd jövő héten a Szilváson látunk, remélem már kevesebb sárral, addig is jó pihenést mindenkinek, HAJRÁ!

KakLac



Galéria

Categories: futószalag, Hí­rek, Verseny

Comments are closed.

Video

V. MTB verseny

Posted on aug - 30 - 2016

Hozzászólások kikapcsolva

Bükk maraton

Posted on aug - 7 - 2016

Hozzászólások kikapcsolva

XCO Magyar Bajnokság –...

Posted on júl - 16 - 2016

Hozzászólások kikapcsolva

Duna maraton

Posted on júl - 3 - 2016

Hozzászólások kikapcsolva

Crosskovácsi maraton

Posted on jún - 11 - 2016

Hozzászólások kikapcsolva

Mátra Maraton

Posted on szept - 1 - 2009

Hozzászólások kikapcsolva

“Minden idők legkeményebb hegyikerékpáros...

Posted on aug - 26 - 2009

Hozzászólások kikapcsolva

Repesszünk egy jót

Posted on szept - 24 - 2015

Hozzászólások kikapcsolva

Crosskovácsi 2012 – Az...

Posted on jún - 16 - 2012

Hozzászólások kikapcsolva

Pelso 2014

Posted on jún - 4 - 2014

Hozzászólások kikapcsolva

TÁMOGATÓINK